hajhagyma

A haj fejbőrön kívül megtalálható része a hajszál. A hajszál a szőrtüszőben – a fejbőrből történő kilépési pont alatt – is folytatódik, ahol a hámréteg benyomul a mélyebb rétegekbe, az irhába és a bőraljába. Ezt a részét hajgyökérnek nevezik.

A hajgyökér, amely a szőrtüszőben (» a bőrfelszín hámjának betüremkedése a bőr alá) helyezkedik el. A hajhagyma a hajgyökér alsó kiszélesedő része, amely körbeveszi a szőrtüsző alján elhelyezkedő hajszemölcsöt (dermal papilla). A papilla, egy dús érhálózattal körülvett kötőszövet, amely a felületén elhelyezkedő mátrixsejtek gyors osztódása révén képes hajat növeszteni.

A hajhagymában – csak úgy, mint a felhámban máshol is – helyezkednek el a bőrünk színéért felelős speciális sejtek, a melanociták. A hajhagyma ezen sejtjei barna festéket, (» melanint) termelnek, melyek szemcseszerűen kerülnek be a hajszál velőállományába. A szemcsék mennyisége, mérete és hajszálon belüli elhelyezkedése határozza meg a hajszínt.

A szőrtüszők a rájuk jellemző egyéni életciklusnak megfelelően növesztik a hajszálat. Az életciklusok fázisai folyamatosan ismétlődve, körkörösen követik egymást egészen életünk végéig. Ezeket hívjuk a haj növekedési fázisainak.